Megjelent a Krausz Ferenc által javasolt Élvonal Program megvalósítását támogató törvény – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
Tucatszám hozná haza a tudósokat külföldről, Magyarországot az innovációs élbolyba repítené a kormány új szervezete. A formátum ismerős: ez az, amiben az állami források elveszítik közpénz jellegüket. Az Élvonal-programban Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós lesz a mindenről döntő csapatkapitány.
A Nobel-díjas fizikust „mélységesen zavarja”, hogy az intézmény nem emelt szólt Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója ellen.
A Nobel-díjas magyar tudós arról írt, hogy megtapasztalta, milyen a háború sújtotta Ukrajnában élni.
Krausz azt mondta, hogy a Nobel-díjjal nagy felelősség is jár.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter munkáját segíti majd a jövőben 2023 fizikai Nobel-díjasa. Első számú feladataként a külföldön dolgozó magyar kutatók hazahozatalát tűzte ki.
Krausz egy olyan csapatot épít a kormány támogatásával, amellyel a jövő orvoslásának alapjait szeretnék lerakni.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédében azzal viccelődött, hogy „bebizonyították, hogy Kisújszállás vagy Mór nincs is olyan messze a csúcsoktól”.
Matolcsy György jegybankelnök díszpolgári címet kapott a Műegyetemen, Krausz Ferenc kutató pedig professzori címet.
A Nemzeti Filmintézet televíziós produkciók gyártására szavazott meg támogatásokat. A Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus életét és munkásságát feldolgozó alkotásra ad pénzt, és támogatja, hogy sorozat készüljön a magyar férfivízilabda-válogatottról.
Karizmatikus emberek állhatnak egy Nobel-díjas tudós mögött éppen úgy, mint azok mögött, akik ráébredtek, hogy az életben lehetséges megtalálni az egyensúlyt.
Állami vezetők gratulációja, díszvacsorák és országos felhajtás helyett a rendszerváltás előtt sokszor csak mínuszos hírek fogadtak egy-egy „idegenbe szakadt” magyarnak ítélt Nobel-díjat.
Múlt héten elindultak a HVG évzáró díjainak szavazásai, köztük az Év emberéről szóló vokssal. Most következnek a kortesbeszédek a HVG újságíróinak tollából – Ön dönt, ki legyen a győztes!
Egész este nemzeti színekben pompázik a Lánchíd a tiszteletükre – jelentette be a főpolgármester.
Megtartották Stockholmban a Nobel-díj átadó ünnepséget, ahol Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus is átvette a tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését. A hvg.hu percről percre tudósított az eseményről, így visszakövetheti a ceremónián történteket.
„Azt tanultam otthon, hogy a munkában bízzunk, ne a lottó ötösben reménykedjünk” – mondja az attoszekundumos (a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része) fizika megalapozásáért és az elektronok mozgásának kutatásáért két társával Nobel-díjban részesült 61 éves móri születésű tudós. Krausz Ferenc azt ígéri, átformálhatja az orvostudományt, amin most dolgozik. Portréinterjú. A beszélgetés közvetlenül azután készült, hogy Krausz Ferenc megkapta a Nobel-díjat. A díjat vasárnap adják át, ebből az alkalomból közöljük újra az interjút.
Szüleik és tanáraik is magyarok voltak, joggal lehet az egész ország büszke a két friss Nobel-díjas tudósra. Ha róluk nem is, a magyar tudomány helyzetéről elmond-e valamit, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc nem Magyarországon élnek, dolgoznak? Miben mérhetjük magunkat? Egyáltalán mekkorát merjünk álmodni? Vélemény. (A cikk eredetileg október elején jelent meg, a Nobel-díjak vasárnapi átadása miatt közöljük újra.)
De nemcsak az a kérdés, hogy legyen-e büszke az ország, a nemzet ebben a konkrét esetben, hanem az, hogy legyen-e bárkire, bármikor, bármely ország és nemzet egyáltalán. Nos, ne legyen! Vélemény. (A cikk október közepén, a Nobel-díj odaítélése után született. A díjat vasárnap adják át, ennek apropóján közöljük újra.)
A két tudós vasárnap veheti át Nobel-díját a svéd fővárosban.
